Sziasztok!
Tudom, hogy már 1 éve lett ide írva, de aki ide benéz az majd látni fogja, hogy mit írtam.
A környezet kialakítás nem az ember műve csak mi, az emberek roboljuk le, teszzük tönkre. Ha nem lennénk önzőek akkor a környezetszennyezés sem lenne, de nézzetek szét az ember a legönzőbb faj a világon, mi lett és mi lesz a világból. Nemsokára eltűnnek az ásványi anyagok, kihalnak a növények, az állatok és végül az emberek. Pedig nem sok mindent kellene tenni ahhoz, hogy megmentsük a földet.
Szerintem az emberek többsége nem is foglalkozik azzal, hogy mi lesz pár év múlva, mert nem érdekli őket, de majd meglátják, ha bekövetkezik a vég.
Én mindent megteszek, hogy megtisztítsam a Földet, de én, egy 17 éves fiú nem sok mindent tudok tenni.

Válasz

Sziasztok szerintem az ember az aki felelős a környezet alakítása miatt. Mivel az ember ezt tudatosan teszi,és nagyon is tisztában van azzal,hogy ,ha megváltoztatja a természetet a saját önzése érdekében akkor csak a saját érdekeit nézi.Most,hogy rádöbbenünk arra,hogy mik a következményei az önző érdeknek most kezdünk el kapkodni megoldást keresni. Üdv É.Á.Z.

Válasz

A Gaia elmélet szerint magát az életet védelmezi az élő bolygó, és nem az emberi életet. Ha az emberi cselekvés hatására megbillen az egyensúly, akkor valószínűleg az önszabályzó mechanizmusok következményeként ki fog alakulni egy másik stabil állapot, amely képes az élet megőrzésére, de nem biztos, hogy az az állapot megfelel az ember létszükségleteinek....
Ugyanezen elmélet az emberre, mint intelligens parazitára tekint. Ha egy parazita kerül az élő szervezetbe négy féle végkifejlet lehet:
1. a parazita megtámadja a gazdatestet, mire annak védekezőrendszere elpusztítja a parazitát
2. a szervezet és az élősködő között hosszú küzdelem alakulhat ki, ez az elhúzódó betegség állapota
3. a parazita elpusztítja a szervezetet, ezzel az ő életszükségletei is megszűnnek
4. a parazita és a szervezet között szimbiózis, közös egymásrautaltság alakul ki, és mindketten boldogan élnek.
Az utóbbi lenne a cél, szerintem.

Előzmény

Válasz

szia Csaba!
Érdekes a hozzá szólásod és rálátásod a témában.

Előzmény

Válasz

Nem csoda, hogy ez az elmélet nem olyan népszerü.
Délen ahol meleg van ott is zöld a fák lombja, és északon is zöld. Egyformán hasznosítja mind a kettő a nap sugarait.
Ám északon ha tél van lehull a hó, és a fehérbe öltözött tály olyan nagy menyiségben veri vissza a nap sugarait ami messze felülhaladja a virágok szírmainak a visszaverő képességét. Magyarországon belül a nyarak legnagyobb hevében az enyhülést a felhőképződés és a nyári záporok okozzák.
A fejlődő kumuluszok és egyébb felhők fehér szinük folytán sok napfényt vernek vissza az ürbe. Ezzel is kiváltva a növények korlátozott fényvisszaverő képességét.
Minnél nagyobb volt a hőség annál jobban fejlödtek a balatonon ezek a felhők.
Szerintem, ha az óceánokra is anyira süt a nap mint más vizek esetében akkor az ott keletkezö párolgások miatt kialakuló felhők is biztositják azt, hogy ne melegedken fel a világ, jobban mint ahogy az egészséges lenne.
A globális felmelegedésnek viszont nem látom olyan veszélyét aminek a hangoztatásával egyes kutatók mostanában hiressek szeretnének lenni.
Bizonyára van egy hőmérsékleti limit aminek a keretein belül mozog a világ.
A második világháborúban Grönland nyaranta legeltetésre alkalmas volt.
Nem kell a vészharangokat meghúzni ha megint olvad a jég. Had éledjen ott is a természet!

Válasz